Vajon lehet-e szépen élni? Csak úgy. Békében.
Elég, ha sikerül kicsit nyugalomba kerülni saját magunkkal, és a környezetünkkel ebben a kattogó, zajos világban, vagy ez kevés, és mire azt hisszük megérkeztünk valahova, valaki szépen belelök egy sáros pocsolyába, mert épp ahhoz van kedve, és megmondja, hogy milyennek is kellene lenned. Mert mindenkit meg kell változtatni, hogy más legyen. / ???
Kellenek-e saját gondolatok? ---- Persze kellenek. / De a világ akkor sem szereti a külön utakon járó, vagy másképp gondolkodó lényeket.
Nem számít a mai nap.---- Pedig dehogynem ! / Kötelező az életcél, kötelező a boldogság, kötelező a hallgatás, kötelező a jövőkép kialakítása...... Nincs meg mindegyik? Akkor máris baj van. Baj.
Igen bábuk vagyunk. Úgy mozgunk, ahogy rendelkeznek felettünk.
A köteleket, amin ráncigálnak minket megpróbáljuk szép lassan lazítani, csak hogy kicsit jelezzük, mi is itt vagyunk.
Hol van a lélek a percben, az érzelem a másodpercben. Tedd zsebre, jó mélyre. Nem sok mindenkit érdekel.
*via Pinterest
